Egyik kedves vásárlónk, Edina küldte vissza nekünk részletes beszámolóját és tapasztalatait fenyőkomódjának átfestéséről:
Az interneten a sok gyönyörű bútorátfestést csodálva, már régóta barátkoztam a gondolattal, hogy meg kéne próbálnom… Mivel abszolút kezdő vagyok, és mondhatni, sajnos nem sok kézügyességgel rendelkezem, idő kellett összeszedni a bátorságot, hogy nekiálljak.
Az áldozat, egy a szüleimnél, a pincében rostokoló fenyő komód lett, ami szerkezetileg teljesen rendben volt. Anyukám mondta, hogy ezen bátran kipróbálhatom a festést, mert ha ronda is lesz, a pince elbírja… 🙂
Festék tekintetében a HH Vintage Krétafestékre esett a választásom. A festék kiválasztásánál döntő szempont volt az ár-érték arány, valamint megmondom őszintén, hogy plusz érvként merült fel nálam, hogy magyar gyártmányú a festék.
A következő nehézség volt számomra a színek kiválasztása… 39 féle színből nem olyan könnyű választani… 🙂
A fő inspirációt ez, az interneten talált komód adta, valami ilyesfélét szerettem volna eredményként elérni:
Szóval kb. 1 hétig agyaltam, nézegettem a színeket, elképzeltem a komódot különböző színekben, mire kiválasztottam a 4 féle színt:
– Bodza fehér
– Pipacs piros
– Sütőtök
– Napraforgó sárga
A következő dilemmám, hogy milyen végleges formában szeretném majd a komódomat látni… Vagyis szeretnék-e öregítést, vagy nem…? Legyen enyhe fénye a bútoromnak, vagy legyen teljesen matt..? Wax-ot vagy lakkot használjak a végén???? Használjak-e sötét waxot vagy sem???? Miután többször elolvastam a HH festék használati útmutatóját, végül még is úgy döntöttem, hogy felhívom a forgalmazót (Editet), akit kb. 20 percen át „fárasztottam” a kérdéseimmel, de mindvégig készségesen válaszolt és segített. A telefonban megígértem neki, hogy ha sikerrel járok, írok neki egy beszámolót a tapasztalataimról és küldök képeket is. 🙂
Végül úgy döntöttem, hogy biztos, ami biztos, vásárolok mind a 3 „lezáró” termékből, és majd a festés eredményét látva, eldöntöm melyiket használom. Legfeljebb felhasználom egy következő festés alkalmával… 😉
Szóval vettem:
– 1-1 db 100 ml HH világos és sötét bútorwaxot, valamint egy 500 ml-es HH Bútorlakkot is.
Előreutalással fizettem és a megrendelésemre rá pár napra, pénteken a futár kézbesítette is a csomagot.
Aznap délután volt kb. másfél szabad órám, így gyorsan neki is láttam… Gondoltam, majd meglepem a férjem vele, mire hazaér. 😀 Igaz, Edit javasolta, hogy ne álljak neki rögtön élesben a bútort lefesteni, hanem először próbáljam ki valamin a festéket, akár egy cipős doboz tetején is… De, megmondom őszintén, hogy én rögtön nekiestem… 😀
Első körben kioperáltam a fiókokat és leszedtem a gombokat, sajnos az alsót minden igyekezetem ellenére sem sikerült… Lakásban lakunk, két kisgyerekkel, de mivel vízbázisú a festék, és egyáltalán nem is büdös, így úgy döntöttem, hogy a nappaliban fogok festeni. Leterítettem az újságpapírokat a földre és rátettem a komódot. A csomagoláson írják, hogy portalanítani és zsírtalanítani kell a bútort festés előtt, én egy sima nedves ronggyal alaposan áttöröltem. Mondjuk nem igazán volt zsíros…
Először a külső „keretét” festettem a komódnak bodza fehérrel. Ahogy le van írva, felbontás után egy kanállal alaposan felkevertem, majd nekiláttam. Korábban olvastam róla, hogy sűrű a festék, valóban az!!! 🙂 Ahogy Edit mondta, határozott mozdulatokkal elkezdtem festeni a komódot.
Ahogy írva is van, a festett felületen meglátszódnak az ecsetnyomok. Ezt én is tapasztaltam.
Ilyen lett a felület az első réteg után, száradás közben. Szerintem már itt is nagyon jól fedett a festék.
Amíg ez száradt, nekiláttam a fiókok lefestésének is. Itt is felvittem mindenhol az első réteget:
Szerintem itt is megfelelő volt a fedés, de biztos, ami biztos, két rétegben gondolkodtam.
Másfél óra alatt felfestettem mindenhol az első réteget, utána mennem kellett a gyerekekért, és a szokásos játszóterezés után, este folytattam a festést. Közben hazaért a férjem, aki kioperálta a legalsó fiókot is, így némileg megkönnyebbítette a dolgom. 🙂
Felvittem a második rétegeket is, meg a gombokat is lefestettem. Edit mondta, hogy ha túl sűrűnek találom a festéket, vagy hengerrel szeretném felvinni, akkor nyugodtan higítsam meg egy picit vízzel, és még könnyebb lesz vele dolgozni. A második rétegnél a próba kedvéért a bodza fehérből kiöntöttem egy picit egy külön tálkába, és tettem hozzá egy kis vizet. Valóban még könnyebb volt vele festeni. Miután kifogyott a tálkából, úgy döntöttem, hogy nem higítok több adagot, mert nem is hengerezem, meg nekem nem volt rossz a sűrűvel sem festeni.
Festés közben ámuldoztam: Annyira gyönyörűek a színek, amiket választottam!!! És hozzá kell tennem, borzasztóan élveztem a festés minden pillanatát!
Ahogy Edit mondta; a festék lényege, hogy meglátszódnak az ecsetnyomok, és ezért igazából nem is lehet nagyot hibázni, mert nem sima felület létrehozása a cél. Ezért szinte néhol úgy mondd „tutymákoltam” az ecsettel, és mégis nagyon klassz lett az eredmény. 🙂
A második réteget már „gyakorlott festőként”… 😀 egy óra alatt felvittem.
Nagy volt az öröm, mert a férjemnek is tetszett az eredmény.
És akkor jött a tanakodás… Öregítsük-e vagy sem.. Matt legyen, vagy fényes…
Mivel nagyon tetszett ebben a formában a komód, a döntésünk az lett, hogy nem öregítünk, és enyhén fényesre szeretnék a végeredményt, ahhoz hasonlóan, ahogy az inspirációt adó komód kinéz. (ld. 1. kép)
Másnap délután le is lakkoztam a komódomat, egyelőre 1 rétegben.
Viszont elkövettem azt a hibát, hogy ugyanazzal az ecsettel kezdtem lakkozni, mint amivel a piros festéket is felvittem… Hiába mostam ki alaposan az ecsetet, mégis sikerült egy picit bepirosozni a bodza fehér felületet… Amint ezt észrevettem, azonnal cseréltem az ecsetet.. Még szerencse, hogy nem csak egy ecsetet vettem. Tehát, ez egy tanulság, hogy mindig egy másik, tiszta ecsettel kell lakkozni, vagy ki kell jelölni egy lakkozó ecsetet. 🙂
Lelakkoztam a gombokat is… majd hagytam száradni.
Kb. 1 óra alatt megszáradt a lakk, de biztos ami biztos, csak másnap raktam össze a komódot. Több réteg lakkot nem tartottam fontosnak felvinni.
És tádááám, íme a végeredmény…
Nekünk nagyon tetszik, a szüleim és a barátnőim is el vannak ájulva, úgy hogy most én vagyok az „ügyes” a családban… 😀 Pedig sok tudás nem kellett hozzá, mondhatni gyerekjáték a festés ezzel a termékkel.
Viszont a hátránya, hogy nagyon rá lehet kattanni… A következő áldozatom egy laminált bútor lesz!!! 😉
Ja, és ami még fontos infó lehet, hogy a festéskor elhasználtam:
– kb 250 ml bodza fehéret
– valamivel kevesebb, mint 100 ml pipacs pirosat, sütőtököt és napraforgó sárgát.
– kb 150 ml bútorlakkot.
A komód méretei pedig: 30cm * 62cm * 70cm
